Programjaink

Időpont: 2025. szeptember 9., kedd 18:00

Jól kinézünk! – ez a Limmud Magyarország 2025-ös évének mottója, ahol a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fedezzük fel újra. Az őszi évadot Orsós Julianna nyitja meg, aki előadásában a fordulópontok az antijudaizmus történetében az érett középkortól a felvilágosodás koráig lenyűgöző, mégis provokatív képes világát tárja elénk.

Időpont: 2025. február 16., vasárnap 16:00

A Limmud Magyarország Alapítvány Jól kinézünk! évi programsorozatának első előadása Dr. Gábor György: Képeskönyv a pogány judeofóbia, a korai kereszténység és a virágzó középkor teológiai antijudaizmusának világáról.

Időpont: 2025. február 16., vasárnap 16:00

A zsidó múltnak nem csak a történész az őrzője. A Szentírás rendeli el, hogy a nép története ledor – vádor, nemzedékről – nemzedékre a közösség tagjainak személyesen átélt élménye legyen. Az emlékezet folyam szűntelen, amelyben jelen és múlt, vallás és nép, egyéni sors és közösségi sors szétválaszthatatlanul összefonódik. Erről szól ez az este is, a túlélők tiszteletére, az áldozatok emlékére.

Időpont:

Lead

Időpont:

Ezen a Limmud Napon nektek nyitotottunk ablakot a zsidó világra tudósok, rabbik és aktivisták segítségével: az október 7-i terrortámadás, a háború és hatása a világ zsidó közösségeire volt a témánk.

Időpont:

Lakosságuk számarányában Izrael után Magyarországon él a legtöbb, legalább az egy zsidó szülőtől származó ember, a becslések szerint 73–138 ezer. A zsidó közösségi életben mégis legfeljebb 10 000-en vesznek részt. Biztosak vagyunk abban, hogy a többiek is szívesen ismerkednének a gyökereikkel. Az október 15-én szeretettel várunk mindenkit, aki akár „bentről”, akár „kintről” jön, és velünk együtt szeretne tanulni, szórakozni.

Időpont:

Zenés irodalmi emlékesttel tisztelgünk a 90 éve született Konrád Györgyre, Kossuth-, Károly- és Herder-díjas íróra és esszéistára 2023 április 26-án, szerda este 7 órakor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

Időpont:

A köznapi és média-diskurzusokban evidencia számba megy, hogy vannak „zsidók”, akiket környezetük csoportként érzékel, és van a környezet, ami ugyanebben az érzékelésmezőben gyakran konfliktusba kerül az előbbiekkel.  Na de mi teszi „zsidókká” – azaz a többiektől csoporthatárok elválasztotta kollektívummá a konkrét zsidókat, akik a „terepen” valóban együtt élnek szomszédjaikkal, munkatársaikkal, főnökeikkel, családtagjaikkal, a bolti eladókkal és a futball-huligánokkal – azaz így, együtt, a „nem-zsidókkal”?

Időpont:

A zsidó identitás vitathatatlanul sokféle módon megélhető, és természetesen nincs elsődleges vagy másodlagos, értékesebb vagy helyesebb ezek között, mindegyiket egyformán tiszteletben kell tartani és az adott egyén nyilván azt tartja a legmegfelelőbbnek, amelyikkel azonosul. Rabbiként azonban mégis abban hiszek, és ezt próbálom a gyerekeimnek és a közösségnek is megmutatni, hogy a legszebb, legtartalmasabb és a legboldogabb életet ezek közül a vallási hagyományhoz kapcsolódó, az ünnepek köré szerveződő élet tudja nyújtani. Az utóbbihoz viszonyítva, annak tükrén keresztül írok a többiről is.