A törvények tükrében: a hagyomány és a „képcsinálás” viszonya, ikonikus képek a zsidóság történetéből – Látogatás a Zsidó Múzeumban

Várunk mindenkit szeretettel 2025. október 30. csütörtökön a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban – legyen részese egy inspiráló beszélgetésnek és közös gondolkodásnak!

Az előadásról:
A Limmud Jól kinézünk! eseményein eddig a zsidóellenesség hosszú történetéről tanultunk úgy, hogy a hagyományos szövegközpontú megközelítés mellett előadóink támaszkodtak a képi világ üzenetére is. Pedig a kőtábla sokat emlegetett második parancsolata, vagy Potok Asher Levje, esetleg a Netflix Shtisele alapján még a hagyományban kevésbé jártasak is azt sejthetik, hogy a képekben lehet valami nem kóser.
Ellátogatunk a Zsidó Múzeumba, ahol Darvas István főrabbi segít eligazodni a hagyomány és a képi világ viszonyának szövevényében, majd Toronyi Zsuzsanna, a múzeum igazgatója a gyűjtemény darabjainak példáján mutatja be a képek erejét.

A belépés 1000 forint, melyre az alábbi linken van lehetőség: : https://cooltix.hu/event/68d57976a366932e87d218c3

A sorozatról

Az év elején a judeofóbia, az antijudaizmus és az antiszemitizmus összefüggéseiről majd a zsidóság és a képek viszonyáról tanulunk.

Ősszel fényképpályázatot hirdetünk meg, és várjuk felvételeiteket arról, hogy milyenek látjátok a zsidó életet a mai Magyarországon.
A legjobb pályamunkákból pedig kiállítást rendezünk, amelyen Ti lesztek a tárlatvezetők.

A közbeszédben ma is gyakran felcserélik és összemossák az antijudaizmus és az antiszemitizmus fogalmait, és ez nem véletlen, hiszen az idők során számos alkalommal előfordult, hogy teológiai, filozófiai és jogi munkákat eredeti céljuktól eltérő módon magyaráztak, vagy hogy ezen tudományágak művelői különböző érdekek mentén kiléptek szakmájuk szigorú keretei közül, módot adva mondanivalójuk felhasználására.
Egy eklatáns példa a középkori tizenhárom „vérvád-szent” esete. Bár a katolikus egyház egyiküket sem kanonizálta, és kultuszukat tiltotta, a lokális politikai érdekek nagyon erősek voltak és sok helyen a huszadik század második feléig mártírokként tisztelték őket.
Aki kíváncsi, milyen retorikai, képi eszközök és jogi érvek merülhettek fel az idők során annak érdekében, hogy az antijudaizmusból antiszemitizmus váljék, milyen társadalmi, gazdasági folyamatok vezettek egy-egy vér- vagy ostyavád kirobbanásához és évszázados „életben tartásához”, valamint, hogy mi volt a katolikus egyház, illetve a protestáns egyházak álláspontja, illetve a zsidó közösségek európai régiónként eltérő válasza ezekre a folyamatokra, az hallgassa meg az előadást!