Limmud-nap 2015: Részletes program

 

Behemót

Leviatán

Góliát

9:00-10:00

Jóga

-

-

10:00-11:10

Hegedűs Pál: Vezess vagy kövess! (Tekintély és rang)

Faragó Borbála:Trauma-emlékezet magyar zsidó női költők verseiben

Fülöp Miklós:
Szabad Iskola

11:30-12:40

Bán Zsófia: Kisípolva: 
A holokauszt első archív ábrázolása amerikai fikciós televíziós sorozatban

Konrád Miklós és Schweitzer Gábor: A zsidó történetírás kérdései

Turai Hedvig: Mi a baj az emlékművekkel?

13:00-14:10

Ritter Andrea: Generációk, helyek és emlékezet - pszichés realitás a Holokauszt után 

Nép-e a zsidóság? Horányi Gábor es Balázs Gábor beszélgetnek

Groó Diána: Regina (63min)

14:30-15:40

Csepregi Zsolt: Izrael a választások után

Vári György: "Messiás, ránk várakozz". A humanizmus vége az irodalomban

16:00-17-10

Lafferton Emese: Eugenika és a „fajtudományok” története

Buzási Gábor: Zsidóság és hellénizmus: konfliktus és kölcsönhatás

Lelkes Szilvia, Mayer
András és Mayer Gábor:
Vagány zsidók – Tények és legendák a józsefvárosi közösség múltjából

 
17:30-18:40

Ronen Dorfan: The
Unofficial History
of Jewish Sport (English)

Hernádi Miklós: A zsidó vicc világképe

Teleki téri mesék – a GJEA dokumentumfilmje, 2014, 90 perc

Gyerek Limmud (4-12 éveseknek)
A gyerekeket egész napos játszóházzal, változatos gyerekprogramokkal és egészséges rágcsálnivalóval várjuk. Lehet tombolni, tanulni, szórakozni: kinti és benti játékok, fejlesztő és mókás társasjátékok, sportfoglalkozások, kézműves tevékenységek, virágültetés, találkozás az ifjúsági szervezetekkel, gyerekmozi és még sok meglepetés a GyerekLimmudon! A kicsikre és kicsit nagyobbakra képzett ifjúsági vezetők vigyáznak.
 
9:00-10:00
Behemót
Jóga
 
10:00-11:10

Behemót: 

Hegedűs Pál matematikus, tanár. A CEU matematika tanszékének oktatója, zsidóságot is tanít változatos helyszíneken az alef-béttől gemaráig. 
Vezess vagy kövess! (Tekintély és rang): Ma óriási rangverseny van emberek, szervezetek között, ennek abszolút mértéke a facebook-követők száma. Ebben az egy órában megpróbáljuk körbejárni, hogy a zsidó hagyomány hogyan tekint a tekintélyre. Mitől függ, hogy valaki vezető lesz, és a vezetők között van-e hierarchia? A szituációtól függ-e a rang, vagy ez egy abszolút skálán mérhető? Halachikus, történelmi és lélektani nézőpontjaink is lesznek.

Leviatán: 

Faragó Borbála irodalmár, a dublini St Patrick's College (DCU) oktatója. Kutatási területe kortárs költészet, migráció, emlékezet és trauma.
Trauma-emlékezet magyar zsidó női költők verseiben 70 éve beszélgetünk arról, hogy el lehet-e mondani, mi történt. Hogyan lehet bármilyen traumát megértetni, amikor emlékezés közben újraéljük a krízist, megszűnik a logika, és elakad a nyelv? A vers a maga szerkesztett töredezettségével teret ad a felfüggesztett lélekállapotnak, csendnek, torokba szorult gondolatoknak. A közösen töltött egy órában megnézzük hogyan történik mindez Mándy Stefánia és Láng Éva verseiben.

Góliát:

Fülöp Miklós a Concordia Egyetemen, Kanadában végzett tanítói szakon. Jelenleg a Lauder iskolában dolgozik tanári, tanítói és osztályfőnöki munkakörben. Órái többségét az English Plus programban angolul tartja, melyek a zsidó hagyománytól, a színjátékon keresztül a vizuális kultúráik terjednek.
Szabad iskola Hogyan tanul az ember, főleg ha fiatal? Milyen a jó iskola? Mi az oktatási rendszer célja? Jogunk van-e megmondani csemetéinknek, hogy mit tanuljanak, hogyan, és kitől? Lehetnek-e a gyerekek szabadok egy iskolában? Van-e olyan, aki tudja, hogy mit kell tanulni a gyerekeknek? Ezekre a kérdésekre és ehhez hasonló kérdésekre keresünk választ a Szabad- illetve Demokratikus iskolák elméleti alapjai és gyakorlati eredményei rövid bemutatása után, beszélgetés keretében. 

11:30 - 12:40

Behemót: 

Bán Zsófia: Kisípolva: A holokauszt első archív ábrázolása amerikai fikciós televíziós sorozatban Az Ítélet Nürnbergben (1961) című filmben első ízben használtak fel egy széles, nagyközönségnek szánt, hollywoodi alkotásban a koncentrációs táborok felszabadításakor felvett archív anyagokat, melyeket az amerikai hadsereg készített. Ennek a jól ismert filmnek azonban volt egy televíziós előzménye: ugyanezt az archív anyagot már használták a rendkívül népszerű Playhouse 90 c. amerikai televíziós sorozat egyik epizódjában (1959), ami addig példa nélküli volt az amerikai TV-ben. Az előadás ennek körülményeit, fogadtatását mutatja be.

Leviatán

Schweitzer Gábor, MTA TK Jogtudományi Intézet
Konrád Miklós, MTA BTK Történettudományi Intézet
A zsidó történetírás kérdései Hogyan jött létre a modern zsidó történetírás Magyarországon? Kik voltak a művelői, írásaik milyen, a tudományon kívüli célt szolgáltak? Neológ történetírás – cionista történetírás. Zsidó történetírás a pártállami időkben. A jelenkor új irányzatai és kihívásai.

Góliát

Turai Hedvig: Mi a baj az emlékművekkel? A holokauszt emlékezetében fontos szerepet játszanak az emlékművek, de milyen legyen a holokauszt emlékmű? Egyáltalán bármilyen emlékmű? A 2014-es év bennünket itt, Magyarországon  minden korábbinál élesebben szembesített az emlékmű problémáival. Legyen figuratív, könnyen befogadható, mindenki számára érthető, emelkedett, szép? Legyen absztrakt? Mit tegyen láthatóvá? Tanítson? Rendítsen meg? Mik azok az elvárások, amiket a holokauszt emlékművel szemben támasztanak és hogyan lehet ezeknek megfelelni? Az előadás konkrét példákon keresztül vizsgálja meg a lehetséges válaszokat.
 
13:00 - 14:10
Behemót: 

Dr. Ritter Andrea PhD szakpszichológus Virág Teréz tanítványa. Szakmai műhelye a Változás Rendelő, mely a KÚT Alapítvánnyal együtt működik. Kutatási szakterülete a zsidó család pszichés sajátosságai és traumái. Amerikai Pszichológiai társaság (APA) Nemzetközi LMBT Hálózat magyarországi képviselője. Magyar Pszichológiai Társaság, LMBTQ szekció, elnök. Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem oktatója.
Generációk, helyek és emlékezet - pszichés realitás a Holokauszt után. A háború utáni generációk tudatosan vagy tudattalanul küzdenek felmenőik szenvedéseinek hatásaival. A megértés folyamata nem egy generáción át történik, ma a 3. és 4. generáció tagjait foglalkoztatja a kérdés. Beszélgetés a traumaátadás pszichés vonatkozásairól, a feldolgozást segítő attitűdökről. Vajon ugyanaz történik-e a túlélők és leszármazottaik lelkében Magyarországon, Európában vagy egy másik kontinensen.

Leviatán

Nép-e a zsidóság? Horányi Gábor es Balázs Gábor beszélgetnek A jóléti társadalmak egyik legáltalánosabb jellemzője, hogy tagjai megengedhetik maguknak az önnön létük értelméről és értelmezéséről folytatott soha véget nem érő vitákat. Horányi Gábor fizikus és a Lauder Iskola igazgatója saját tanácsadójával Balázs Gábor eszmetörténésszel fog vitatkozni a zsidó identitás örökzöld kérdéseiről, melyek közül az első az lesz, hogy nép-e a zsidóság. Megígérjük: egyáltalán nem fognak egyetérteni!
 
Góliát
Groó Diána: Regina (63min) Regina Jonas (1902-1944) a világ első rabbinője volt, akit hosszú és kitartó küzdelem után ismertek csak el rabbinak. Noha Reginát a reformjudaizmus úttörőjének tekintik, ő maga - soha meg nem tagadva ortodox neveltetését - nem tartotta magát reformernek, csupán erősen hitte, hogy bárkinek joga van azt a hivatást gyakorolni, amire késztetést érez, valamint azt, hogy a női rabbinátus intézménye nem ellentétes a zsidó törvények szellemével és betűjével. Regina Jonasról csupán egyetlen fotó, néhány visszaemlékezés, sajtóanyag és levelezés maradt fenn. Nagy kihívás volt a rendező számára a címszereplő alakjának megjelenítése, valamint a film vizuális világának megteremtése. Több mint kétéves levéltári, filmarchívumi kutatás áll az elkészült film mögött, amelyet újabb másfél év katalogizálás követett. A 63 perces film több száz forrásból megszerzett, közel 50 órányi korabeli archív és egészen ritka amatőr felvétel és fotótörténeti dokumentum felhasználásával készült. Groó Diana rendező és Mógor Ági vágó kísérletet tettek arra, hogy ezen archív felvételek segítségével, szinte fikciós hatást elérve rekonstruálják a különleges és feledésbe merült életutat, valamint a korabeli Berlin mindennapjait. Külön izgalmas gyártási feladat volt a többnyire néma felvételek életre keltése Böhm Dániel hangmérnök zaj- és zörej munkájának köszönhetően.
 
14:30 - 15:40
Behemót: 
Csepregi Zsolt: Izrael a választások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök immáron negyedszerre alakíthatott kormányt, a modern Izrael történetének egyik legtörékenyebb koalíciója irányíthatja az országot. A belpolitikai bizonytalanság mellett soha nem látott komplexitású külső fenyegetéssel kell szembenéznie a zsidó államnak, miközben a teljes világrend és benne a Közel-Kelet is átalakulóban van. Az előadás során arra keresünk választ milyen lehetőségei vannak Izraelnek és társadalmának, hogy a belső és külső krízisek közepette is fennmaradjon a zsidó állam.
 
Leviatán
Vári György: "Messiás, ránk várakozz". A humanizmus vége az irodalomban Hogyan vizsgálja felül a magyar irodalom emberképet Kertész Imre és nyomában a chászidizmus hagyományával is foglalkozó Borbély Szilárd életműve? Hogyan kapcsolódik össze Borbélynál a zsidóság és a kereszténység tapasztalata? Mi az Iskola a határon titka? Miért fontos mindezt tudnunk, milyen következtetéseket vonhatunk le mindebből?
 
Góliát
Szociális munka a zsidó közösségben Kádár György a MAZSIHISZ Szociális Osztály vezetője és Rőfös László a JOINT-MAZS, Jaffe Családsegítő képviselőjével beszélget Dr. Háberman Zoltán az OR-ZSE Szociális Munka és Társadalomtudomány Tanszék vezetője.
A MAZSIHISZ és a JOINT-MAZS a két legnagyobb szociális ellátórendszerrel rendelkező szervezetek a zsidó közösségben. Az előbbi az idősotthonok, fogyatékosok otthona, étkeztetés területén, az utóbbi főleg a Holokauszt túlélők otthoni ápolása és gondozása, a gyermekes családok segélyezése terén jelentős. Mekkora mértékű a szegénység a zsidó közösségben? Hány Holokauszt túlélő szorul támogatásra? A második generáció, az 1945 után születettek valóban súlyosabb helyzetben vannak, ki törődik velük? Miért nincs adományozás, adakozás a közösség tehetős részéről, vagy mégis? Milyen eszközei vannak ma közösségünknek, hogy tegyünk azokért, akik nélkülöznek.
 
16:00-17:10
Behemót: 
Lafferton Emese: Eugenika és a „fajtudományok” története Előadásomban a magyar eugenika mozgalmának főbb állomásait tekintem át tágabb európai összehasonlításban az 1900 körüli évtizedekben. Mi volt a célja a mozgalomnak? Kik voltak a vezető személyiségek? Milyen tudományos alapokra hivatkoztak a mozgalom képviselői? Milyen eszközökhöz folyamodtak a társadalom „egészségének” javítása érdekében? Hogyan kapcsolódik az eugenika története egyéb „fajtudományok” (fizikai antropológia, az orvostudomány, a néprajz és a szociológia egyes területei) korabeli fejlődéséhez? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, képillusztrációkkal is közelebb hozva a témát. 
 
Leviatán
Buzási Gábor az ELTE Assziriológia és Hebraisztika tanszékének oktatója, a Vallástudományi Központtal közösen működtetett Bibliatudomány program vezetője. Bibliai és posztbiblikus irodalmat és történelmet tanít, szemináriumain is leginkább ilyen tárgyú szövegeket olvas a diákokkal héberül és görögül.
Zsidóság és hellénizmus: konfliktus és kölcsönhatás Ha az ember a görög-római kor zsidó irodalmát tanulmányozza, az egyik első kérdés, ami eszébe jut, ilyenformán hangzik: más lenne-e a zsidóság, ha Nagy Sándor hódításai nem tették volna meghatározóvá a görög kultúrát a Szentföldön és az egész keleti Mediterráneumban – mintegy ezer évre? És ha más lenne, milyen lenne, ha pedig nem, akkor mi tette lehetővé ezt az immunitást? Ugyancsak meglepő, mennyire modernek a kor irodalmában felmerült problémák, például az, hogy milyen mértékben kell és érdemes alkalmazkodni a világkultúrához, és hol húzódnak az identitás határai. Ilyen fő kérdések mentén nézünk meg néhány jelképes értékű esetet, mint tornacsarnok működtetése Jeruzsálemben ruhátlan sportolókkal, Antiokhosz Epiphanész botrányos vallási reformja, a makkabeus uralkodók fokozatos hellénizálódása, az alexandriai allegorikus bibliaértelmezés kockázatai, a jeruzsálemi Szentély Egyiptomban felépített másolata, Heródes királysága, Pál zsidósága, a zélóták vallási radikalizmusa és még sok más hasonló, nem kevésbé izgalmas probléma.
 
Góliát
Lelkes Szilvia kutató, Teleki'44 projekt, a GJEA munkatársa 
Mayer András és Mayer Gábor, Gláser Jakab Emlékalapítvány 
Vagány zsidók – tények és legendák a józsefvárosi közösség múltjából: Az utolsó józsefvárosi lakásimaház a Teleki tér 22.-ben túlélte az elmúlt 100 év megpróbáltatásait, és ma is várja a látogatókat. Az új nemzedék utánaeredt az imaház történetének. A fiatalok egyszer csak azon kapták magukat, hogy beszélgetőtársaikban egy valaha tündöklő, “letűnt civilizáció” utolsó képviselőire leltek. Az akkor működő egyik legnagyobb fővárosi piac környékén élő zsidóságot egy meglepően kiterjedt kóser infrastruktúra – pótimaházak, lakásimaházak, iskolák, kávémérések, vendéglők, kisipari üzemek – szolgálta ki. Az interjúalanyok még élénken emlékeztek arra, milyen színes és pezsgő élet is folyt a háború előtti Budapest harmadik legsűrűbben lakott zsidó kerületében. A “Teleki téri zsidó” szinte fogalom volt a fővárosi zsidó közbeszédben.
 
17:30-18:40
Behemót: 
Ronen Dorfan: A mediocre athlete and a very average Jew, Ronen has made Jewish Sports a feature in his sports writing. He has been a sports writer for all major Israeli newspapers - covered Olympics, World Cups, Formula-1, Euros, NBA, Superbowls as well as Rubik Cube, Women's Sumo, camel poker and camel racing. He currently writes for Israel Hayom and has popular sports blog too.
An unofficial history of Jewish sports (English)
 
Leviatán
Hernádi Miklós: A zsidó vicc világképe A közmondásoknak kitüntetett szerepük van egy-egy nép világképének kialakításában. A viccek (adomák, példabeszédek, anekdoták, trufák, dalszövegek stb.) csak akkor pályázhatnak ilyen szerepre, ha maguk is közmondásossá válnak: ha olyannyira meghonosodnak (kedveltté, bevetté válnak) jellemző erejük, relevanciájuk, pregnáns humoruk stb. folytán, hogy emlegetésük mindennapossá válik. Felettébb ritka az olyan kutatás, amely a közmondások életvezetési tanácsainak tartalmára, társadalmi meghonosodásuk logikájára is rákérdez. Egy-egy nép vagy nyelv közmondás-korpuszában nagyon gyakoriak az egymásnak élesen ellentmondó életvezetési tanácsokat hangoztató közmondások. Végül is hogyan hihetné el valaki, hogy „mindent lehet, csak akarni kell”, ha egyszer „ember tervez, Isten végez”? Ha egyszer „mindenhol jó, de legjobb otthon”, akkor miért van az, hogy „a szomszéd kertje mindig zöldebb”? Ezt a zavarba ejtő kettős látást a zsidó vicckultúra úgy védi ki, s teszi a maga világbölcseletét merőben egyértelművé, hogy kiküszöböli a bizakodást, a reményt – hogy azt végtelenül nyújtózó rezignáltsággal, áttöretlen pesszimizmussal helyettesítse. A zsidó vicckultúra világképében egyetlen közmondásnak van kitüntetett helye: „Sohasem javulhatnak a dolgok” („Nie kommt’was besseres nach”).
 
Góliát
Teleki téri mesék – a GJEA dokumentumfilmje, 2014, 90 perc Az utolsó józsefvárosi lakásimaház a Teleki tér 22.-ben túlélte az elmúlt 100 év megpróbáltatásait, és ma is várja a látogatókat. Az új nemzedék utánaeredt az imaház történetének. A fiatalok egyszer csak azon kapták magukat, hogy beszélgetőtársaikban egy valaha tündöklő, “letűnt civilizáció” utolsó képviselőire leltek. Az akkor működő egyik legnagyobb fővárosi piac környékén élő zsidóságot egy meglepően kiterjedt kóser infrastruktúra – pótimaházak, lakásimaházak, iskolák, kávémérések, vendéglők, kisipari üzemek – szolgálta ki. Az interjúalanyok még élénken emlékeztek arra, milyen színes és pezsgő élet is folyt a háború előtti Budapest harmadik legsűrűbben lakott zsidó kerületében. A “Teleki téri zsidó” szinte fogalom volt a fővárosi zsidó közbeszédben.
 
facebook
twitter
flickr
RSS