Előadás

A véleménynyilvánítás szabadsága és az antiszemita uszítás

Beszélgetés arról, hogy van-e, és ha igen, hol a határa a szólásszabadságnak, és beletartozhat-e ebbe az antiszemita vélemények nyilvános hangoztatása.

Előadás időpontja: 
p, 11/03/2006 - 10:00

A véleménynyilvánítás az a véleménynyilvánítás utáni szabadság is?

Egyszer volt, hol nem volt, hogy a rabbik a véleményszabadság nevében Istennel szálltak szembe. Ezt az esetet fogja a két előadó egy talmudi részlet és a közönség segítségével megvitatni.

Előadás időpontja: 
p, 11/03/2006 - 11:30

Zsidók a színpadon

A drámairodalom háromezer éve alatt sokan sokféleképpen ábrázoltak zsidókat. Shakespeare Shylockja mellett estéről-estére száz és száz zsidó kel életre a világot jelentő deszkákon. Hogy néznek ki és miért éppen úgy, van-e szarva mindegyiknek? Az előadás során ezekre és sok hasonló kérdésre is választ kaphat az érdeklődő.

Előadás időpontja: 
p, 11/03/2006 - 14:30

Magyar-zsidó identitás-kérdések történelmi távlatban

Az utolsó két évszázadban, tehát a felvilágosodás óta, a zsidósághoz kötődők öndefiníciója három nagyobb modellértékű lehetőség köré szerveződött, melyeket a vallásos-hagyományos (ortodox), a „modern zsidó” („felvilágosult”, neológ) és a világi-univerzalista életideál testesített meg. Mindhárom fenntartotta magának a jogot a „jó zsidó” (a helyes zsidó viselkedés) mintájának meghatározásához.

Előadás időpontja: 
p, 11/03/2006 - 14:30

Magyarok Hollywoodban - az amerikai álom zsidó származású

Az előadás a korai Hollywood történetében kalauzol bennünket. Kik és hogyan hozták létre a világ legnagyobb filmvállalkozását? Miért éppen ott - miért éppen akkor? Ipar vagy művészet?

Fox, Korda, Kertész és a többiek... Magyar zsidó művészek az amerikai filmiparban

A korai Hollywood őstípusainak továbbélése a modern filmművészetben. A kommersz és a művészfilm határai néhány filmes illusztráció alapján.

Előadás időpontja: 
szo, 11/04/2006 - 10:00

Zsidó egyház a modernitásban (szakadás sorozatok)

Zsidó egyház? Van ilyen? Van is, meg nincs is?! Hát akkor hogyan van ez?„Egyház: Intézményesült, szervezett (hierarchikus) és karizmatikus vallási közösség, amelyet ugyanazon hittételek elfogadása jellemez. (…) A mai szóhasználatban - a jogi szabályozással összhangban - az egyház egy önmeghatározó kultuszközösség. Egyháznak nevezünk minden olyan vallási közösséget, amely magát annak nevezi.” (Magyar Nagylexikon 7. kötet 84. old.)

Előadás időpontja: 
szo, 11/04/2006 - 11:30

Visszautak a tradícióhoz

Az előadás a különféle báál tsuvá létmódokról szól: milyen jellegzetes "vissza"-térési utak, állomások fedezhetők fel a báál tsuvá életutakban?
Milyen elbeszélési stratégiákat alkalmaznak saját visszatéréstörténetük megalkotásához a budapesti báál tsuvák? milyen társadalmi következménye lehet az 1990-es évek utáni báál tsuvá jelenségnek a budapesti zsidóságra nézve?

Előadás időpontja: 
szo, 11/04/2006 - 14:30

Kávéház-kultúra- zsidók

Budapest polgári kori társadalom- és irodalomtörténetét nem lehet megírni a kávéházak története nélkül. A maga sok száz kávéházával és kávémérésével - Kosztolányi Dezső találó megállapítását kölcsönözve - valóságos "kávéváros" volt a századforduló évtizedeiben. A kávéházi kultúra és a kávéház által megteremtett társadalmi tér sajátos vonásain kívül a beszélgetés arra is keresi a választ, vajon véletlennek tekinthető, hogy éppen azokban a fővárosi kerületekben sűrűsödtek a kávéházak, ahol mellesleg magas volt a zsidó lakosság arányszáma.

Előadás időpontja: 
v, 11/05/2006 - 10:00

Határok és háborúk Izraelben

Izrael állama 1948-as megalakulása óta néz szembe a létezésért vívott kihívásokkal. A szomszédos és a távolabbi arab országok is a létét fenyegetik. Rövid történelme sorozatos háborúkkal tűzdelt, amihez foghatóval ritkán találkozhatunk a világon. A háborúk - azon kívül, hogy nehéz mindennapokat biztosítanak a társadalomnak és súlyos árat követelnek sebesültek és halottak formájában - állandóan változtatják az állam határait. Az előadás sorra vesz néhány háborút, amelyek útelágazások voltak a zsidó állam történetében. Háborúkat, amelyek megváltoztatták. A Függetlenségi Háború 1948-ban, a 2.

Előadás időpontja: 
v, 11/05/2006 - 11:30

A legitimáció széthullása

1945 és 1948 között - mint ezt a korabeli zsidó lapok jóval száz fölötti száma tanúsítja - a magyar zsidóság roppant intenzív szellemi életet élt. Megkérdőjeleztek, revízió alá vettek mindent, ami 1944 előtt magától értetődő volt.1948 után a szellemi útkeresés megszűnt, majd 1957 után a hivatalos magyar zsidóság tartósan irányt vett a "népkonyha zsidóság" állapota felé - amint az akkori köznyelv találóan elnevezte. Ekkor ragadt rá tartósan a "Hitközség" szóra az a pejoratív mellékzönge, ami azóta sem kopott le róla teljesen.

Előadás időpontja: 
v, 11/05/2006 - 14:30

Oldalak

facebook
twitter
flickr
RSS